Tejszínes-tárkonyos csirkecombfilé

Most, hogy Zita dolgozik, megrendelésre is garázdálkodok a konyhában és abban egyeztünk meg, hogy recepteket is kaphatok feladatnak.

Ez az első ilyen, elég egyszerűnek ígérkezett ahhoz, hogy felügyelet nélkül próbáljam meg - hát, nem lett 100%-os  :)

 Az eredeti recept Gabriellától származik, itt a link, de nem túl bonyolult. Megcsinálod a húst, összekevered a tejszínnel, fűszerezed, kész - mit lehet ebben elrontani?

Nos, én ott indítottam az elrontást, hogy eleve nem csirkemellet, hanem csirkecomb filét vettem elő :)

Mikor ezt konstatáltam, arra gondoltam, hogy kétféle módon fogom elkészíteni az ételt, először úgy, ahogy a recept írja, másodszor pedig úgy, ahogy én gondoltam.

Az első verzió:

25 dkg csirkecomb filé

2 dl főzőtejszín

2 evőkanál tejföl (én az itteni 20%-os "Light"-ot használtam)

só, tárkony

2-3 dkg vaj

 

Húst felaprítom, vajon megpárolom, hozzákeverem a tejfölt és a tejszínt, fűszerezem, rizzsel tálalom. Tényleg egymondatos recept és elég gyorsan meg is van.

A tejszín és a tejföl együttese eléggé telt ízt ad neki, tök jól passzol hozzá a rizs, simán adok rá 7 pontot.

A második verzió:

Ami bajom volt az eredeti recepttel az az, hogy én szeretem, ha az ételnek van színe is, ami pedig a képen látszik, az nekem fakó.

Azt találtam ki ennek orvoslására, hogy keverek bele némi zöldborsót a tejszínnel felöntés után nem sokkal.

Ezen kívül pedig volt időm délelőtt nézegetni kicsit a Youtube-on konyhai dolgokat, és a hagyma felkockázására találtam egy jópofa, gyors módot, amit ki akartam próbálni.

Hozzátartozik még a dologhoz, hogy mivel Zita csomagolta a húsokat, nem sokat variálhattam a méretekkel, így végül több, mint fél kilóból készült ez a változat - nem gond, nyugodtan vihet majd munkába is, ha ízlik neki :)

Mindezek után a második verzió:

kb. 600 g csirkecomb filé

1 fej hagyma

kb 200g zöldborsó

400 ml tejszín

200 ml tejföl

kb. 50g vaj

pár szelet bacon

Egyszer egy haverom mondta, hogy minden normális recept úgy kezdődik, hogy "a hagymát kevés zsiradékon üvegesre pirítod", függetlenül attól, hogy leves vagy főétel (desszertben azért furcsa lehet).

Csak hogy igaza legyen:

1. A felkockázott hagymát a vajon üvegesre pirítottam

2. Ment bele a hús, pároltam, amíg elment a leve, majd kicsit pirítottam, ahogy Gabriella írta

3. Beleöntöttem a tejszínt és a tejfölt, majd összeforraltam

4. Amikor már úgy éreztem, hogy mindjárt kész, beletettem majdnem az összes zöldborsót (azért nem mindet, mert a tálaláshoz is használom)

5.  Bacon-t külön ropogósra pirítjuk

Köretnek rizs vagy tészta - Zita a tésztára szavazott, mert az elmúlt napokban nagyon sok rizst ettünk.

Valahol azt olvastam, hogy jól esik az ilyen szószosabb dolgokhoz, ha van valami ropogós állagú is, ezért jött a bacon ötlet - itt úgysem zsíros, szóval nem teszi nehezebbé az ételt. Zsíros rész híján persze megint nem sikerült úgy ropogóssá tenni, ahogy szerettem volna, de nem rossz.

Szerintem határozottan jobb lett így, aztán hazaérkezett Zita, és megtudtam, hogy mindkettő 6,5-et ér, mivel annyira hiányzik belőle a só és a bors.
Ehhez hozzátartozik az, hogy soha életemben nem tudtam rendesen meghatározni az ételek sósságát, csak a nagyon szélsőségesen sóst (a 0 sót szintén nem).